A selyem története és eredete

Utazás az időben

A selyem a világ egyik legfényűzőbb és legkeresettebb szövete, amely hihetetlen puhaságáról, fényéről és időtlen eleganciájáról ismert. A selyem története évezredeket ölel fel, szorosan összefonódva a kultúrák fejlődésével, a kereskedelemmel, és a művészetekkel egyaránt. Eredete ókori Kínához köthető, a kereskedelmi útvonalakon keresztül jutott el az európai kontinensre, kultúrákat gazdaságokat formálva vált a luxus szimbólumává.

A selyem története

A legenda szerint a selyemkészítés ötlete véletlenül született. Egy fiatal kínai császárné (Xi Ling Shi) kertjében üldögélve teázott egy eperfa alatt, amikor… egy kis fehér dolog esett a teáscsészéjébe! Egy selyemgubó volt! A hőtől meglágyult a selyemgubó és elkezdett kibomlani, finom fonalat ereszteni a császárnő rájött, hogy ez a finom, csillogó szál szövetbe szőhető. A szolgái hamarosan újabb gubókat gyűjtöttek az eperfákról, forró teába áztatták és a vékony finom tapintású anygból köntöst készített a férjének.

E történelmi pillanat alighanem a selyem világhódító útjának kezdete volt, de a selyem kikészítésének titkát a kínaiak hosszú évszázadokon át – mintegy a következő 3000 évre – megőrizték.

Selyemút - a selyem története Európában

A Kr. e. 3. században – a Han dinasztia idején – a kínai selyemgyárak úgy döntöttek, hogy kereskedni kezdenek Ázsiával, valamint a tengeren keresztül Japánnal: ebből született a híres Selyem út. Európában először a rómaiak láttak selymet. A selyem a rómaiak kedvelt és keresett importcikkévé vált, bár annak valódi eredetéről semmit sem tudtak. A rómaiak 1 font selyemszövetért 1 font aranyat fizettek.

Időszámításunk után 552-ben Jusztiniánusz császár szerzeteseket küldött Belső-Ázsiába, akik két selyemgubót hoztak a császárnak Bizáncba. Alighanem ez volt az első ismertté vált ipari kémkedés. Ettől kezdve már a Földközi-tenger térségében is elő tudtak állítani selymet.

Magyarországon, a XVII. század végén Passardi Péter János, olasz telepes honosította meg. Tessedik Sámuel a gyakorlatban, gróf Széchenyi István A selyemrül c. könyvében népszerűsíti. A tenyésztés országos szintű fellendítése 1879-től Bezerédj Pál nevéhez fűződik. 300 év után – több mint három évtizede – mind a tenyésztés, mind a gubók feldolgozása megszűnt hazánkban.

Megnehezíti a tenyésztést az a tény, hogy csak az a hely alkalmas, ahol eperfák nőnek. A selyem fő termőterületei: Kína, India, Japán, a volt SZU, Brazília, Európában Franciaország és Törökország.

A selyemlepke gubók és a selyemfeldolgozás

A selyemhernyó tenyésztésének az alapja az eperfa, mert a hernyó csak az eper levelein él meg.
30 napi fejlődés után, a selyemhernyó begubózik, közel 3000 méter hosszú szálat fon, 30-40 rétegben. Ez a selyemgubó, szőlő nagyságú burkolat.
A tenyésztett hernyók selymének feldolgozásához hibátlan gubókra van szükség.
A ragasztóanyagot forró vízben – gyenge lúgban – feloldják, megkeresik a gubó kezdő szálát, és legombolyítják a selyemszálat.
Mivel egyetlen selyemszál túl vékony és finom lenne, ezért 7-10 gubószálat fognak össze egy nyersselyem szállá. A motollált selyem – a gubó középső részéről legombolyított -, mintegy 1000 méter hosszú „végtelen” selyem.

A Selyemút és a selyem globális terjedése

A kínaiak több mint 2000 éven át titokban tartották a selyemgyártás folyamatát, az értékes anyag használata, viselése a császári család és az arisztokrácia privilégiuma volt, ami tovább növelte az anyag excluzivitását. A selyemhernyók tenyésztését, a selyemszál kinyerését és szövését szigorúan őrizték, hiszen ez az anyag a kínai császárság egyik legfontosabb gazdasági eszközévé vált.

A Han-dinasztia idején (i.e. 206 – i. e. 220) a kínai selyem elkezdett eljutni a világ távolabbi részeire is, többek között Perzsiába, Indiába, a Római Birodalomba és Európa más régióiba. Ezt a kereskedelmi útvonalat, amely Kínától egészen a Földközi-tenger partjáig vezetett, később „Selyemútnak” nevezték el.

A Selyemút nem csupán a selyem fizikai elterjedését szolgálta, hanem a kultúrák közötti csere központi helyévé is vált. A kereskedők selymet, fűszereket, aranyat, műalkotásokat és egyéb luxuscikkeket cseréltek, miközben a világ különböző kultúrái és eszméi, vallásai találkoztak. Az egykori Római Birodalomban különösen kedvelték a nemes anyagot, és hatalmas összegeket költöttek a kínai selyemre.

Leleplezték a selyemgyártás titkait

Annak ellenére, hogy Kína igyekezett megvédeni a selyemgyártás titkát, végül túlterjedt határain. Az egyik legenda szerint a 6. században Justinianus császár két bizánci szerzetest küldött küldetésre, hogy feltárják a selyemgyártás titkát. Sikerült selyemhernyó-tojást és eperfa magvakat kicsempészniük Kínából, vájt bambuszvesszőkbe rejtve, vissza Bizáncba (a mai Isztambulba). Ez jelentette a selyemgyártás kezdetét Európában, különösen a Bizánci Birodalomban.

Bizáncból a selyemkészítési technikák fokozatosan elterjedtek Európa más részein is. A középkorban Olaszország Európa egyik vezető selyemtermelőjévé nőtte ki magát, és olyan városok váltak a selyemszövés központjává, mint Velence, Firenze és Lucca. A francia selyemgyártás is virágzott, különösen Lyonban, amely kiváló minőségű selyemtextiljeiről vált híressé.

Selyem története a modern korban

Bár a mesterséges szövetek, mint a nylon és a poliészter megjelenése némileg háttérbe szorította a selymet, az anyag továbbra is a luxus és elegancia megtestesítője maradt. Ma a világ számos részén, különösen Kínában, Indiában és Thaiföldön, továbbra is jelentős selyemipar működik.

A selyem nemcsak a ruházati iparban, hanem a lakberendezésben, a művészetekben és az orvostudományban is szerepet játszik. A selyem természetes puhasága, lélegző képessége és hipoallergén tulajdonságai miatt ma is rendkívül népszerű.

Ma Kína továbbra is a világ legnagyobb selyemtermelője, ezt követi India, Thaiföld és számos más ázsiai ország. Biokompatibilitásának és szilárdságának köszönhetően a selymet mindenben használják a divatos ruháktól és lakberendezési tárgyakig, egészen az olyan szűkebb alkalmazásokig, mint az orvosi varratok.

Selyem története - Összegzés

A selyem története Kína ősi világától egészen a globális kereskedelemig és modern alkalmazásáig egy lenyűgöző utazás. Eredetének misztikuma, a titkokkal teli kereskedelem és a selyemhez kapcsolódó kultúrák gazdagsága egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a selyem ma is a világ egyik legcsodálatosabb és legtartósabb anyaga legyen. Ha ma egy selyemruhadarabot viselsz, akkor egy olyan anyaggal találkozol, amely mély kulturális és történelmi gyökerekkel rendelkezik, és amely az idők során mindig is a luxus és a stílus szimbóluma volt.

A selyem kulturális és szimbolikus jelentősége

A selyem hatása túlmutat fizikai szépségén. A történelem során a selyemnek mély kulturális, spirituális és szimbolikus jelentése volt. Az ókori Kínában a selymet a gazdagsággal, hatalommal és státusszal társították. Gyakran adták a külföldi méltóságok tiszteletére, megerősítve a szövetségeket és a politikai kapcsolatokat. A hagyományos kínai művészetben a selyemfestmények és a kalligráfia is nagyra értékelt kifejezési formákká váltak.

Európában a selyem a luxus és a kifinomultság szinonimájává vált. A reneszánsz és a barokk korszakban az európai királyi és előkelőségek kedvelték a selyemruhákat, amelyeket gyakran arany- és ezüstszálakkal hímeztek vagy brokátoztak.

A selyem a művészetre és a vallásra is hatással volt. A katolikus egyházban például régóta használták a selymet vallási ruhákban, oltárterítőkben és transzparensekben, ami a tisztaságot és a szentséget jelképezi.

Forrás: